EPILÓGUS

Kirtan Loor fél térdre ereszkedett Ysanne Isard életnagyságú hologramja előtt.

– Kérem, bocsásson meg, igazgató asszony, de utasított, hogy azonnal értesítsem minden fejleményről!

Isard idegesen intett feléje.

– Láttam Derricote igénylését, még több gamorreait kér Volt netán valami változás?

– Nem tudom biztosan.

– De az igénylést aláírta.

– Igen, igazgató asszony.

Noha Isard a mintegy három kilométerre lévő toronyirodájából projektálta a hologramját, az adás nem tompította az arcára kiült haragos vonásokat. A szeme mintha a holoneten keresztül is szikrákat szórna.

– Bocsásson meg, igazgató asszony, de Derricote tábornok még mindig nem tért magához a borleiasi vállalkozásának elvesztése miatt! Azt mondta, ön megígérte neki, hogy visszamehet, ha teljesíti az ön feltételeit.

– Ez úgy is lesz. A Szövetség borleiasi felügyeletének nem sok köze lesz a dologhoz. – Isard képmása határozott pillantást vetett Kirtanra. – Tehát semmi változás Derricote részéről?

– Tudomásom szerint nincs, igazgató asszony.

– Akkor miért ez a sürgős hívás, Loor ügynök?

– A Zsiványkommandóba beépült ügynökünk hasznos információval szolgált. A Zsiványok a Borleiasra fognak költözni, és ott rendezik be a támaszpontjukat, ahonnan a Mag felé akarnak terjeszkedni.

Isard a körmével megkocogtatta a fogait.

– Ezt nem gondoltuk volna.

– És azt is jelentette, hogy a legjobb pilótájuk, Bror Jace visszatér a Thyferrára, hogy meglátogassa a családját. – Loor hátranyúlt, és az asztaláról felvett egy adattáblát, majd belenézett. – Tekintve, hogy a Thyferrán közel azonos számban vannak lojalisták és Lázadó-szimpatizánsok, egy Zsivány hős látogatása nem volna jó dolog. Mivel ismerjük az útvonalát, már felkészítettem a BlackAsp Interdictor osztályú cirkálót, hogy tartóztassa fel és semmisítse meg.

– Nagyon okos gondolat volt, Loor ügynök. – Isard lassan bólintott, de a szeme a távolba révedt. – Módosítsa a parancsát, és élve fogassa el, ha lehet. Megvan hozzá a képességem, hogy a Lázadók leghívebb tagjait is átállítsam az én oldalamra. A Lusankyán már van is helyem Jace számára. Igen hasznos lehet a számunkra a jövőben.

– Az elfogást egy olyan rendszerben terveztem, ahol sok a csempész, így a cirkáló jelenléte nem kelt feltűnést. Ha megnöveljük a csempészelfogások számát, eltitkolhatjuk, hogy tudomásunk volt Jace érkezéséről.

Coruscant ura gúnyos pillantást vetett rá.

– Valóban úgy gondolja?

– Mire céloz, igazgató asszony?

– Nem feltételezi, hogy Corran Horn gyanút fog?

Kirtan elgondolkodott, majd azt mondta:

– De igen, gyanút fog, de nem annyira együgyű, hogy ne lehetne visszatartani.

– Ez egybevág azzal, amit az aktájában olvastam róla – mondta Isard, és elmosolyodott. – De ehhez további információkat kell beszerezni, így van?

– Igen, igazgató asszony

– Jól van. – Összekulcsolta a kezét a háta mögött. – Kiszivárogtattam az információt, hogy maga ölte meg Gil Bastrát.

– Micsoda?

– És a mellékelt adatokból az is kiderül, hogy maga most itt tartózkodik, a Császári Központban.

Kirtannak leesett az álla. Ő már látta Hornt egyszer dühöngeni, és el tudja képzelni, mi lesz, ha a nyomába ered annak, aki lemészárolta a CorSec-es kollégáit. Horn még Bosskot, a trandossai fejvadászt is felhajtotta, aki az ő apját ölte meg. Kirtan örült, hogy megszabadult Bossktól, mert meggyőződése szerint a fejvadász ügyetlensége miatt halt meg Horn a csempész helyett. Mivel Bossk egy magasrangú birodalmi tiszt alatt szolgált, Hal Horn vétlen halála nagyon rossz fényt vetett rá.

– Igazgató asszony, csak nem azt akarja mondani, hogy a Zsiványkommandó ide készül, a Császári Központba?

– De, valójában erre számítok – felelte Isard, és elmosolyodott. – És remélem, a jóslatom beválik!

– Akkor Corran Horn is idejön.

– És magát fogja keresni. – Isard megnyalta az, ajkát. – És ez elvonja a figyelmét a feladatáról, magának pedig könnyebb lesz szétzúznia a Zsiványkommandót.

A körülményeket ismerve nem hiszem, hogy ez így fog végződni.

– Értem, igazgató asszony

– Remélem is, Loor ügynök. A jövőben mellőzze a Derricote szeszélyeiről szóló jelentéseit. Eredményeket akarok, éspedig hasznos eredményeket.

– Ahogy óhajtja, igazgató asszony – Kirtan rájött, hogy a sötétségnek beszél, mert közben az adás megszakadt.

A padlóra roskadt. Fél másodperce visszasírta azt az időt, amikor Corran Hornnal együtt dolgozott a CorSecnél. Már a Bossk-incidens után gyűlölték egymást, de a feszültség kettejük között sosem volt halálos mértékű. Azután rádöbbent, hogy nem igazán fél Corran Horn megtorlásától. Az eredményeinek köszönhetően megszabadulhat Isard kötöttségeitől. Persze ha tudna, engem biztosan klónozna, hogy kedvére meg is ölhessen, és ugyanakkor arra is kényszerítsen, hogy örökre Ysanne Isard szolgálatában maradjak!

– Igen, lehetne velem ennyire kegyetlen, de visszafogja majd magát. Ebben rejlik a gyengesége. – Kirtan Loor megragadta az asztala peremét, és felhúzta magát a földről. – Itt, a Császárvárosban, Isard birodalmában nincs lelkifurdalásom, és nem kell féken tartanom magam. Gyere csak a Coruscantra, Corran! Hozd csak ide a barátaidat és a titkos ellenségedet is! A Császári Központ nyilván az utolsó hely, amit meg akarsz látogatni, és én gondoskodom róla, hogy az is legyen.

Vége az első résznek!